Először a Valentin-nap szivárgott be az ünnepeink közé, virágokkal, csokival, lufikkal és szexis ajándékokkal, majd követte a Helloween, ami általában óriási buli a gyerekeknek.

„Már megint egy amcsi ünnep, nem kell ez nekünk! Magyar embereknek magyar ünnepeket! Kizárólag nemzethyen!” –hallom a lelki füleimmel, már a témafelvetésnél, néhány ismerősöm válaszát:)

Ádáz harc dúl a Helloween, és a „Kizárólag Mindenszentek”-csapat között.

Részemről üdvözlök mindent, amitől szebb lehet a beszűkült kis életünk, hiszen elég kevés alkalom van amúgy is arra, amikor végre ünnepelni lehet valamit. A Helloween ráadásul egy szuper közösségi élmény, a gyerekek nyilván imádják, plusz remek alkalom egy kicsit jobban megismerni például a máskor maximum köszönni hajlandó szomszédokat. De akár tetszik, akár nem, a Helloween mára igazából a kultúránk része lett, mára már többen ünnepeljük, mint amennyien tüntetőleg nem foglalkozunk vele. 

Nos, ha sikerült felszítanom a kedélyeket a Helloween ünnepével:), akkor rátennék egyet és a következő kérdést tenném fel:

Ha a Valentin-napot és Helloweent ünnepeljük, akkor a Hálaadást miért nem?

Ma a spiritualitás, a „Tik-Tok ezotéria”, Hálanapló, „legyünk hálásak sejtszinten minden egyes pillanatunkért”-modorosságok özönében, amikor tényleg lenne miért hálát adni, miért ne tehetnénk meg?

Sajnos mai világunkban nagyon erősen a skála két végét látom: rengeteg a soha semmiért nem hálás ember. A „nekem ez is, az is, minden is jár”-hozzáállással élők bele sem gondolnak abba, hogy amikor például az élelmiszereink ára az egekben és egyre csak emelkedik, a málna, a méz, és lassan kb szinte az összes gyümölcs hiánycikk, nem árt hálát adni akár egy jó éves termésért…

De a másik véglet is éppen ennyire álságos szerintem: a percenként Hálanaplót írogató, „minden egyes nap hálás vagyok a levegőért” stb hozzáállás éppen annyira nem igazi számomra, hiszen lehetetlen a nap 24 órájában hálásnak lenni mindenért, amikor mondjuk fáj a fogunk, lekéstük a metrót, vagy éppen végigöntjük magunkon a forró kávét. 

Én úgy gondolom, hogy ha nem is állandóan, de néha igenis jó megállni és végiggondolni azt, ami jó az életünkben. Count your blessings –mondják az amerikaiak, és én igazat adok nekik. Néha nem árt egy kis emlékeztető arról, hogy semmit ne vegyünk természetesnek, tegyünk a családunkért, a sikerért, a boldog életünkért, örüljünk ezeknek és ünnepeljük meg.

A Hálaadás ráadásul legalább annyira szórakoztatónak tűnik, mint bármelyik másik ünnep, a maga pulykájával, sütőtök-pitéjével és a rokonokkal-barátokkal, akivel megosztjuk az aznapi vacsoránkat.

Idén egyébként a Hálaadás napja (amely november 4. csütörtöke) éppen ma estére, november 28.-ára esik, ha esetleg valaki szeretné megünnepelni:)

Az ünnep eredete egészen 1621-ig nyúlik vissza. A hagyományok szerint eredetileg a legendás Mayflower hajón Amerikába érkező családok az első őszi betakarításaik után adtak hálát a termésért Istennek. Az első hálaadó ünnepély mindjárt háromnapos lett, amelyre meghívták az őslakos barátokat is, akik segítettek a földművelésben.

Később megtartották a szép hagyományt, és az elmúlt év termésének, áldásainak megköszönéséhez hozzákapcsolódott az Isten jóságáért, kegyelméért, irgalmáért való hálaadás is.

Íme pár érdekesség az ünnepről, hátha meghozza a kedveteket:

• A Hálaadás a vallásoktól teljesen független ünnep, az amerikai családok számára az év egyik legfontosabb napja. A hatalmas lakomázás mellett az ünnepi hangulatot karneválok, felvonulások és parádék kísérik, az este fénypontja pedig óriási amerikaifoci-meccs.
• Az USA-ban minden évben közel 45 millió pulykát sütnek meg ezen a napon, sőt magát az ünnepet is előszeretettel emlegetik egyszerűen csak „pulykanapként”.
• A pulyka mellett elmaradhatatlan az ünnepi asztalon a krumplipüré, áfonyalekvár és a híres sütőtökpite. Az ilyenkor bevitt kalóriák száma átlagosan 4500 - 6000 kcal (!)
• Az amerikai elnök minden évben megment egy pulykát a levágástól, "aki" élete hátralévő részét békében töltheti egy farmon. John F. Kennedy volt az első elnök, aki megmentett egy pulykát, Richard Nixon, aki egy farmra küldte és George H. W. Bush tette hagyománnyá 1989-ben az úgynevezett „pulykapardont”.
• Valójában 1953-ban a hálaadás tette indokolttá, hogy legyenek előre csomagolt ételek. Ugyanis egy Swanson nevű cég túlbecsülte az amerikaiak hálaadás napi pulyka igényét és 260 tonna fagyasztott pulyka maradt a nyakukon. Hogy megszabaduljanak a felhalmozott feleslegtől, Gerry Thomas, a cég egyik alkalmazottja, 5 000 alumínium tálcát rendelt, és egy kis adag pulykából, burgonyából, borsóból és kukoricakenyérből összeállította az első “tv vacsorát”. A zseniális ötlet a repülőgépen felszolgált ételek alapján jutott a férfi eszébe.
• A Hálaadás napja hagyományosan a karácsonyi ünnepi időszak kezdetét is jelzi, az óriási Black Friday akciók a következő naptól kezdődnek. Szóval a kellemességeknek korántsincs vége az ünnepi lakomával és az esti meccsnézéssel, másnap várnak a boltok, ahol le lehet kardiózni a kalóriasokkot és szuper zsákmányokkal hazatérve várni a Karácsonyt…

Remélem, sikerült egy picit meghoznom a kedveteket, egy kis hálaadáshoz… Akár hagyományos, Hálaadás-napi formában, vacsorával, pulykával, parádéval és mindennel, akár csak egy pár perc elgondolkodás és valódi köszönet, azaz hála-adás formájában, amit csak a szívünkben érzünk…

Némi hálától és köszönetadástól a mi életünk is boldogabb és megelégedettebb lesz, szóval mi bajunk lehet?